Vizsgálja az önkormányzat, hogy rendben volt-e a Lupa eladása Gerendaiéknak

A Rogán László (ő a Fidesz-KDNP színeiben győzött 2014-ben) vezette korábbi képviselő-testület 2017 februárjában zárt ülésen döntött a bányató budakalászi területre eső részének eladásáról. Az összefoglalóban emlékeztetnek arra, hogy a korábbi alpolgármester, Ercsényi Tiborné néhány héttel az adásvétel előtt még 136 millió forintos árajánlatról beszélt, ám a 20 hektáros ingatlan végül 118 millió forintért kelt el úgy, hogy a vételárat részletekben fizethették ki a vevők.

Az ingatlanügyeket egy ideiglenes bizottság vizsgálja, amelyet Kóder György képviselő, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vezetője irányít.

A bizottság korábban egy önkormányzati telek eladását tekintette át, ahol szintén azt gyanították, hogy a végső eladási ár jóval alacsonyabb volt, mint az ingatlan valós piaci értéke. A feltárt eredmények alapján Göbl Richárd (a Rogán Lászlót 2019-ben legyőző független polgármester) májusban úgy döntött, hogy Budakalász kárigény érvényesítésére polgári peres eljárást is indít.

Kóder György Facebook-bejegyzésében elmondta: Budakalászon a 2011 Egyesület (ők adják a polgármestert is) egyik választási ígérete volt, hogy a korábbi zűrös ingatlanértékesítési és -gazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálják: 

„A Lupa tóval kapcsolatos a vizsgálatnak is az a célja, hogy feltárják a közösségi tulajdon eladásánál tapasztalt visszásságokat. Ha szükséges, a korábbiakhoz hasonlóan ezt az igazságügyi ingatlanszakértői anyagot is továbbítani fogjuk az illetékes hatóságnak, a nyomozás onnantól az ő feladatuk.”

Ahogy a portál cikkében hozzáteszi, a bányató szentendrei oldalán már 2016-ban megnyitott a Lupa-strand. A strand működése 2017-ben 432,6 millió, majd dinamikus növekedés után 2020-ban, a pandémia első évében is csaknem 604 millió forint árbevételt hozott a Lupa Strand Kft.-nek a nyilvános cégadatok szerint.

Gerendai Károly vállalkozó reagált a Napi.hu megkeresésére, úgy fogalmazott: „A félreértések elkerülése végett: nekem most sem a vizsgálattal vagy a szakértői értékbecsléssel van bajom, hiszen az végre tisztázhat minket az alaptalan vádaskodás alól, hanem az üggyel kapcsolatos félrevezető és csúsztatásokkal teli tájékoztatás zavar. Nem tagadom, kifejezetten rosszul esik, hogy a kezdetek óta egyesek úgy állítják be ezt az ügyet, hogy ezáltal a gyanú árnyéka vetülhessen rám”.

„Fontos tisztázni, hogy mi csak a teljes terület kb. egyötödét vettük az önkormányzattól, ráadásul egy nyílt pályázaton, ahol mi voltunk az egyetlen jelentkezők. Az árat a testület határozta meg, tudtommal piaci értékbecslés alapján, amiben még azt az értékcsökkentő tényezőt sem vették figyelembe, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is a többségi tulajdonosé, az Óbuda Zrt.-é volt, ami nélkül az önkormányzati tórésszel önmagában nem mentünk volna semmire. Ha tényleg alacsony lett volna az ár, szerintem biztos lett volna más is, akinek felkelti az érdeklődését ez a lehetőség, de itt csak egy meredek vízparti rézsűt és mintegy 20 hektárnyi vízfelületet kínáltak fel eladásra, amelynek a használhatóságához további jelentős beruházásokra volt szükség. Az Óbuda Zrt.-től szintén megvásároltuk a tó teljes területének a maradék 80 százalékát, akik persze ugyanúgy szakértői értékbecslés alapján határozták meg a vételárat. Ők a magánvagyonukat értékesítették, így biztos nem lehettek érdekeltek az olcsó eladásban, de annak ellenére, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is az ő részükhöz tartozott, mégsem volt magasabb az általuk megállapított ár az ő vízterületeikre” – folytatta.

Gerendai úgy fogalmozott: „szerintem még jól emlékezhet minden környékbeli rá, milyen volt a helyzet mielőtt megvásároltuk az önkormányzati területet. Életveszélyes és tilos volt a tóban úszkálni, mégis főként fürdőzésre használták a bányatelek ezen részét, ahol emellett sajnos az autó mosástól az illegális szemétlerakásig rendszeres környezetkárosítás is zajlott. Az autók például szanaszét parkoltak a szántóföldön, miközben a tulajdonos önkormányzatnak még arra sem volt pénze, hogy legalább kukákat tegyen ki, vagy időnként kitakarítson a tilosban járók után, nemhogy vízimentőt fizessen, vagy csatornát építsen és mosdókat, öltözőket állítson fel. Ehhez képest, mi a saját pénzünkből kiépítettük a szükséges infrastruktúrát, valamint egy színvonalas strandot alakítottunk ki egy bezárt sóderbányából, amely az addig a tulajdonosainak csak nyűgöt és költséget okozott. Szerintem ha van igazi nyertese ennek az ügynek, azok a budakalásziak, hiszen nemcsak egy jelentős összeghez jutott a város, az addig csak veszteséget okozó, abban a formában használhatatlan telkéért, de innentől sem a kialakítás, sem az üzemeltetés költségeit nem a helyieknek kellett állniuk, mégis hozzájutottak egy országos hírű és kiemelkedő minőségű strand és szabadidő centrumhoz, amit ráadásul jelentős kedvezményekkel vehetnek igénybe a környékbeli lakosok. Az elmúlt években több milliárd forintnyi fejlesztés történt a területen, hogy a Lupa-tó méltó legyen a Budapest tengerpartja szlogenre, ahogyan hirdetjük. Szerencsére egyre többen látogatják a komplexumot, így nőnek a bevételeink is, de ez sajnos még nem jelenti azt, hogy kaszálnánk. Azzal, hogy csak a bevételeinket kommunikálják, félrevezetik az embereket, hiszen a működtetés jelentős kiadásokkal is jár. Tapasztalataink szerint a strandüzem bevétele önmagában még nem fedezni a folyó kiadásokat sem, a beruházások megtérüléséről nem is beszélve. A rentábilis üzemeléshez szükség van a reklámlehetőségek hatékony értékesítésétől a családi és sportrendezvények szervezéséig számos olyan dologra, amely más strandokon kevéssé jellemző. Az eddigi legjobb évben az üzleti eredményünk még így is csak 20 millió forint körül volt, amiből egy nagyon gyenge kamat sem jön ki a befektetett összegre. Ezek után talán érthető, hogy miért érzem bántónak, amikor úgy próbálják meg beállítani, mintha ezzel a terület megvásárlásával megkárosítottuk volna a budakalásziakat.”

A Lupa-tó üzemeltetője hozzátette: igyekszik azzal is jó kapcsolatot ápolni a budakalásziakkal, hogy aki a lakcímkártyáját felmutatja, féláron vehet belépőt a tóhoz.