Kint is vagyok, bent is vagyok… - Rózsa Péter jegyzete
Ja, és az igazán szép idők, amikor a cseperedő Fiatal Demokraták a Soros alapítvány támogatását élvezve válhattak rendszerváltó párttá. Hát igen, a képbe azért némileg belerondít, hogy a STOP SOROS meg stop CEU, de hát van ilyen.
A félkegyelmű – Szénási Sándor jegyzete
Trump még csak három hónapja elnök, de amit ígért és amit eddig tett, máris romokban hever, és az az Amerika is ruinált, amelyik egy hantagépre kapcsolódva elhitte, hogy a világ egy nagy pankráció.
Ahol hallgatni szokás, ő beszélt – Kárpáti Iván jegyzete
Ferenc pápa nem uralkodni akart, hanem szolgálni. Nem a vatikáni díszletek között, hanem az eldugott nyomortelepeken, a menekülttáborokban, a börtönök falai között, a világ elfeledett sarkaiban volt igazán otthon.
Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért lát ellenséget újabb pirézszerűségekben. Józsa Márta jegyzete.
A van és a nincs - Szénási Sándor jegyzete
Az önmagáért kiálló civilség nem feltétlenül új jelenség, valami nyugatosság mindig ott volt habként a társadalmon, mint valami illúziófelhő, ami annyi generációt vezetett már félre. Van, de a vanásnál sosem több. Örökös kisebbségre ítélt.
Mi lesz akkor miniszterelnök úr, hogy ha mégis lesz Pride? - Selmeci János jegyzete
Kedves hallgatók, fogadjanak velem. Két tippem is van, az egyik az, hogy hiába ment át a parlamenti bizottságon, végül nem fogják megtiltani a szivárványos zászlót középületekre helyezését, a másik pedig az, hogy ha mégis betiltanak egy zászlót, akkor a Fidesz jövőre elveszít a választást.
A hogyishívják – Szénási Sándor jegyzete
Azt mindenki döntse el maga, hogy az-e az egészséges társadalmi állapot, ha az emberek nem is tudják a köztársasági elnök nevét, az viszont kétségtelen, hogy aki most foglalja el a pozíciót, nem ad okot arra, hogy megjegyezzük.
Fokozni a fokozhatatlant - Kárpáti Iván jegyzete
A Millenárisra sebtében összeterelt élő Bayer-show különleges színfoltja a volt Gulyás Gergely, papíron a kormány egyik legerősebb minisztere, akinek nyilván vezeklésül kell most kiállnia ilyen haknikon. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Varga-Magyar házaspár szép karriert futott be a NER-ben.
Egy fekete – Józsa Márta jegyzete
1/12/2024 07:49
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
A Black Friday az a nap, amikor a boltokban csak az eladók fejében működik a racionalitás, a vásárlók zöme elveszíti a kontrollt, és még az is konzumidiótává válik. Józsa Márta gondolatai fogyasztásról, kávézásról és Trumpról. Fekete péntek, fekete leves, Fehér Ház.
A november az amerikaiak számára amúgy is jeles periódus, például azért esik négyévente az elnökválasztás a mindenkori november elseje utáni első keddre, mert akkor már túl voltak a mezőgazdasági szezonon, és el tudtak menni a földeken dolgozó szavazók az akár egynapi járóföldre levő szavazóhelységbe. Úgy, hogy csak a vasárnapi templomlátogatás után, hétfőn indulhattak el.
Nos, a választási mulatságon idén már túl is estünk, a Fehér Ház beköltözés előtt álló ura láthatóan megmozgatta bőséget, mannát és békét ígérő szózatával a közönségét, most már minden rendben, eljött a Kánaán, ideje a fogyasztási bacchanáliára koncentrálni.
Valójában a fekete nevet a philadelphiai rendőrség adta e jeles pénteknek, amikor az olcsó árukért vetélkedő, kiáramló tömeg rendszeresen okoz dugót, baleseteket. Olyan is megesett, hogy az órák óta sorba állók halálra tapostak valakit. A kereskedőknek pedig a komoly leárazások mellett is jelentős nyereséget hoz – nekik a fekete szín a könyvelés szaknyelvében ezt jelenti, szemben a veszteséget leíró pirossal.
Ez olyan periódus, amikor a boltokban csak az eladók fejében működik a racionalitás, a vásárlók zöme elveszíti a kontrollt, és még az is konzumidiótává válik, aki amúgy egész évben gondosan vezeti a bevételeket és kiadásokat tartalmazó háztartási könyvecskét – már ha létezik még ilyen. Pedig jó lenne, ha fennmaradna ebből a korból is minél több ilyen napló, történészek, sőt irodalomtörténészek számára is aranybánya tud lenni, amikor előbukkannak egy-egy korszak fogyasztási prioritásai, megtudjuk, hogy mennyit költött egy polgári otthon gyertyára, lámpapetróleumra, káposztára, cselédre, vászonra, tejre és tojásra.
Nagyszalontán, a Csonkatoronyban berendezett Arany János Múzeumban láttam valamikor – nem tudom, hogy ott van-e még – a költő szekrényleltárát, kalligrafikus igénnyel feljegyezve az inggombok, alsóneműk és minden egyéb pontos számát. Itt látható az a kávéfőző is, amelyet az Arany család Petőfitől kapott ajándékba. Még nagyjából húsz év, és az is kétszáz éves lesz, biztosan működik még, kérdés, hogy ki lehet-e majd próbálni. Lesz-e ugyanis belevaló.
Mert több gond is van a kávéval, az ázsiai és a dél-amerikai földeket is alaposan megviselte a klímaváltozás. A piacot pedig az amerikai elnökválasztás – a kávépörkölők attól tartanak, hogy Trump védővámokat vet majd ki a kávéimportra is, és így csak a tehetős keveseké lesz a fekete leves kortyolgatásának további lehetősége. Így hát – legalábbis egyelőre – alighanem a globális játszák döntik el, hogy ihatunk-e majd még egyáltalán akár fekete péntekenként egy feketét.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. november 28-i, csütörtöki 15 órakor kezdődő adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
