Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Five ezer – Józsa Márta jegyzete
20/10/2024 06:08
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki. Plusz: miért hiszik el sokan készséggel a nemzeti konzultációkat böngészve, hogy világunk a létező világok legjobbika? Gondolatkörök Józsa Márta jegyzetéből,
Kommentárt sem kell fűzni ahhoz a mondáshoz, amelyet mindannyian megtanultunk a szüleinktől, miszerint ahány nyelv, annyi ember. Persze a legtöbb ember az anyanyelvén érzi magát a legokosabbnak, de ez nem mindenkire igaz. Például azoknak, akik idegen nyelvi környezetben jártak iskolába, könnyebb a tanult nyelven elmondaniuk a szorzótáblát. És ez jól is van így abban az esetben, ha valaki saját akaratából tanult az anyanyelvétől eltérő nyelven. Más a helyzet azokkal az ukrán gyerekekkel alkalmasint, akiknek muszáj volt oroszul tanulniuk, azokkal a magyar gyerekekkel, akik olyan román, vagy szlovák területen születtek, hol nem járt nekik anyanyelvi iskola.
Ez a nyelvi diszkrimináció egyik jelentős, erőszakosan asszimiláló formája. De még ha oda is járt: olvasom, hogy Erdélyben volt magyar diákok készülnek perelni a román államot a román érettségi vizsgán elért gyenge eredményeik miatt. Ennek az oka, hogy mindvégig a tanárok nem más anyanyelvű gyerekként kezelték őket, hanem körülbelül buta románként, aki nem beszéli rendesen az államnyelvet. Szerintük Bukarest diszkriminálja a magyar tanulókat azzal, hogy nem idegen nyelvként oktatja számukra a románt.
Tisztázzuk: az idegen nyelv oktatása módszertan, amelynek segítségével el lehet érni az idegen nyelv legmagasabb szintű elsajátítását. Ha egy gyerekre érthetetlen szöveget öntünk lenézően, azzal csak az elidegenítést lehet elérni. Ez egy másik fajta nyelvi diszkrimináció. De ide sorolhatjuk azt a jelenséget, amelyet Kárpátalján tapasztaltam még a háború előtt. Az ottani magyar gyerekek anyanyelvükön tanultak ugyan az általános iskolában, de középiskolába már, legalábbis a hazájukban, nem tudtak jelentkezni, mert nem tudtak ukránul. Őket sehogy sem tanították meg az államnyelvre, sok helyen egyszerűen tanár sem jutott nekik. Ez is egyfajta nyelvi megkülönböztetés. Később rájuk a ló túlsó oldala várt volna, az ukrán nyelvtörvény azt óhajtotta volna megtiltani, hogy a továbbiakban magyarul tanuljanak egyáltalán. Persze nagy kérdés, hogy ha eddig nem voltak ukrán tanárok, ezután honnan akasztottak volna le tömegesen. Egyelőre ezt a diszkriminációs verziót elmosta a háború, valószínűleg az onnan már rég elmenekült kárpátaljai magyarokkal együtt.
Magyarországon teljesen más a helyzet, többnyire mindenki tanulhat az anyanyelvén, törvény legalábbis nem tiltja. Ahogy azt sem, hogy idegen nyelven tanuljon, jellemzően angolul. Akárhogy fúrta is ezt a gyakorlatot a múlt évtized elején az akkori oktatási államtitkár, mondván, hogy a német előkelőbb, az angol afféle libsi világnyelv. Már aki tanul. Mert azokban az aprófalvakban, ahova tanítónénit sem találnak, nagy valószínűséggel nem akad képzett angoltanárt, aki az idegen nyelv oktatásának módszertanában jártasan megtanítaná Rozikát angolul. Még rosszabb az eset akkor, ha Rozika történeten cigány családba, vagy más szegregátumba született, és ez csaknem automatikusan azt jelenti, hogy speciális iskolába jár. Ahol nem terhelik a nebulókat holmi angollal.
A budapesti boltokban járván azt hiszem, hogy nyelvtanulással amúgy sem terhelik agyon a közoktatást. Ami persze azt jelenti, hogy iskolából kikerülvén a többségnek alig van esélye arra, hogy felsőoktatásba kerüljön, egy külföldi ösztöndíj esélye ennél fogva számukra nulla. Így aztán nem is szívesen néznek szét a nagyvilágban, és készséggel elhiszik a nemzeti konzultációkat böngészve, hogy világunk a létező világok legjobbika.
A minap egy Keleti Pályaudvar melletti boltban hallottam, amint az eladó ötezer forintért adott el valamit. FIVE EZER, ordította, FIVE EZER, érted. Persze az is valami, ha valaki legalább ötig megtanult számolni angolul. Ez most vagy valami, vagy egy újabb formája a nyelvi diszkriminációnak.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. október 17-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
