Tévedéstől kémkedésig

Új ablakban

2022. március 02. Galaxis kalauz (2022. március 02., szerda 15:00)

49:03

00:00

Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes

 

Vannak azonban jelentősebb történelmi tévedések, kérdés persze, hogy kijavításuk milyen hatással van a világ további alakulására. Nem sokra, mondta el a 172. epizódban Hahner Péter történész. Szerinte azok a történelmi események, amelyekről kiderül, hogy nem úgy történtek, ahogy korábban tudtuk, csupán érdekességek, de nem feltétlenül alakítják át a történelmi tudásunkat. A Rubicon Intézet főigazgatója korábban három kötetben foglalkozott történelmi tévhitekkel, ezekből néhányat az adásban is elmondott.

Egyes kételyeinket a történészek űzhetik el, másokat a pszichológusok. És nem csupán terápia segítségével. Jó pár kérdésre kaphatunk olyan választ, amely nem csak nyomokban tartalmaz igazságot. Talán csak jól kell feltenni a kérdéseket. Meg az sem árt, ha az említett pszichológus rendelkezik egy megfelelő masinával. Kerekes Tamás szakpszichológussal, poligráfos szakértővel a hazugságvizsgálók működési elvéről beszélgettünk a folytatásban. A szakértő elmondta, nem kifejezetten az idegesség módját vagy mértékét nézik a vizsgálat során, hanem a releváns és a közöttük "elrejtett” általános kérdések segítségével a válaszadók változó reakcióit ellenőrzik. Kerekes Tamás hozzátette, hogy mára egyre több bírósági tárgyaláson fogadják el bizonyítékként a poligráfos vizsgálat eredményét.

A hazugságvizsgáló korai prototípusa 1923 körül jelent meg, feltalálója nem mellesleg az a William Marston, akinek Wonder Woman karakterét is köszönhetjük. Csak hogy visszakanyarodjunk egy kicsit a képregényekhez, ha már Popeye-jel kezdtünk. És maradva a fikciónál. Az előző interjúban szó esett arról, hogy a titkos ügynökök, a regények és a filmek szerint legalábbis, ha a cselekmény úgy kívánja, könnyű szerrel kijátsszák a poligráfot is. Meg persze mindenféle csodára képesek.

Hogy a popkultúra miként szelídítette meg a veszélyes foglalkozás űzőit, többek között erről beszélgettünk a folytatásban. Hirsch Tibor, filmtörténész elmondta, bár ma is James Bond a legismertebb fiktív kém, már az 50-es években készültek olyan alkotások, amelyek középpontjában titkos ügynökök vannak, habár azok sötétebb hangulatúak voltak. A filmtörténész hozzátette, hogy manapság jellemzőbbek azok a filmek és sorozatok, amelyek reális vagy vélt reális képet igyekeznek festeni egy kém munkájáról.

Fotó: Pixabay

 

Realisztikus ábrázolás ide, mesebeli főgonosz oda, hogy az igazi kémeknek valójában semmi közük a regény- és filmbeli karakterekhez, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a sportkocsis Barbie és a műkorcsolyázó Barbie után elkészült a titkos ügynök Barbie is.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.