Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Mi marad utánuk? – Rózsa Péter jegyzete
2/11/2024 15:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
Ennek a kurzusnak a jó törvények csak akadályt jelentenek önkényen alapuló kormányzásuk fenntartásában. Mégsem az a fő kérdés, vége lesz-e a rezsimnek belátható időn belül.
Tiborcz István cégbirodalma az elmúlt öt év során 30 milliárdnyi nyereségadót nem fizetett meg. 2017-től egy törvénymódosítás tette ezt lehetővé. A 24.hu újságírói ezt így foglalták össze:
Tiborcz központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. – ahol Orbán Ráhel, a kormányfő lánya a kreatív igazgató – ontja a pénzt: 2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, amiből 5,5 milliárdnyi osztalékot ki is vettek. „Közben a költségvetésbe egyetlen fillér társasági adót sem fizettek be”.
Ez az egyik pólus. A másik, hogy ez a kormány sem hajlandó a szégyenteljesen értéktelenné vált, alacsony szintű családi pótlékot megemelni. 1998 óta nem változik. Lényegében az a kérdés, törvénytelennek tekinthető-e ez az állapot. Ha összevetjük az alaptörvénynek nevezett szöveghalmazzal, a családok, a gyereknevelés, a szociális támogatások, adókedvezmények hátterében lévő jogszabályokkal, akkor ez az állapot de facto törvénytelennek tekinthető, miközben de jure nem az. Hát ez van.
Egy civil ember a miniszterelnök ’56-os ünnepi beszéde közben egy a kormányt bíráló feliratot akart a magasba emelni. A TEK halált megvető bátorsággal rárontó emberei azonnal elvitték valami pincébe, majd a szolgálati helyükre és hét órán át nem engedték el. Van olyan törvény, nem is egy, ami biztosítja a szólás- és véleményszabadságot, a nyilvánosság működését, de semmit nem ér. A törvényhozó többség – vagyis a kormánypárti kétharmad – a kormány erőszakszervezetével magasan tehet a törvényre. Lényegében arról értekezek, egyszerű példák segítségével, amit már évek óta tapasztalunk mi itthon, és a külvilág, hogy ez a rendszer az éppen csak kialakuló jogállamot felszámolta, és az állam jogát terjesztette ki parttalanul. Saját jogszabályait sem tartja be olykor, túllép írott és szokásjogokon egyaránt.
Ellenben létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami már közvetlenül a putyini rendszer másolását jelenti, ahol jogokról már végképpen nem érdemes beszélni.
Nem igaz, legalább beszélni kell ezekről, sokat és minél nagyobb nyilvánosság előtt, hogy szembesítsük ezt a kurzust önmagával. Ez a hivatal ugyanis két dolgot üzen a magyar társadalomnak, az egyik, hogy a kormány üldözi a korrupcióellenes szervezeteket, s ehhez mellesleg egy volt III/III tisztet nevez ki kutatási igazgatónak. A másik, hogy a korrupció leleplezését az amerikai titkosszolgálatok számára felkínált muníciónak nevezi – éppen ezzel vádolta meg az Átlátszó oknyomozó portált. Hogy ez maga a paranoia? Szerintem igen. Autópálya effektus? Igen. Értelmetlen? Igen, és semmi másról nem szól, minthogy a Fidesz önmagáról elképzelt fölényét, mindenhatóságát bizonyítsa, lényegében trollkodással és szájhősködéssel – persze egyre inkább már csak önmagának és egyre szűkülő választói körének szól ez a táncjáték. Ebben a játékban semmi nem számít, maga a törvény vesztette el a társadalom rendjét biztosító erejét, vagy tekintélyét, mert ennek a kurzusnak a jó törvények csak akadályt jelentenek önkényen alapuló kormányzásuk fenntartásában.
Nem az a kérdés, hogy ennek szerintem már belátható időn belül vége lesz. Az a kérdés, mi marad utána? Mit hagynak hátra ezek az urak, és mit lopnak el végleg előlünk?
Rózsa Péter jegyzete a Hetes Stúdió 2024. november 2-i, szombati adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
2024. november 2., szombat 15.00
műsorvezető: Rózsa Péter
szerkesztő: Csernyánszky Judit
